Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Asztalos Ágnes

2002. december 7.

Negyed évszázada, 1977. dec. 6-án a Művelődési Ház alagsorában, a Siculusban szervezték az első táncházat Székelyudvarhelyen, ezzel kezdődött a székelyudvarhelyi táncházmozgalom. Hosszú éveken át minden csütörtökön este húzta a talpalávalót a Venyige együttes. A 90-es években elhalkult a táncházmuzsika. Elszigetelt próbálkozások voltak, mégis úgy tűnt, hogy a rendszeres táncház kimaradt a város életéből. Jobb Levente hisz abban, hogy ha az autentikus népi kultúra szerelmesei, és a régi venyigések nagyon akarják, és összefognak, akkor ismét lehet Székelyudvarhelyen minden héten táncház. A dec. 7-i évfordulós táncházat a Venyige együttes szervezi. Jobb Levente azt is elmondta, hogy terveik szerint az új évben, januártól minden csütörtökön este 7 órától 11 óráig igényes muzsika mellett, jó hangulatban ismerkedhetnek új tánclépésekkel. /Asztalos Ágnes, Sztár Rádió: Huszonöt éves az udvarhelyi táncház. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 7./

2008. március 20.

Székelyudvarhelyen a Príma Rádióban Balázs Árpád felelős szerkesztő hangja napok óta eltűnt az éterből. Jelenleg tárgyalások folynak a Marosvásárhelyi Rádió udvarhelyszéki tudósítói posztját illetően, melynek alapvető kérdése: Balázs Árpád marad-e a közszolgálati rádió tudósítója, vagy helyette – Birtalan József udvarhelyszéki RMDSZ-elnök javaslatára – Asztalos Ágnes. „Balázs Árpád jelenleg a rádió tudósítója, és nem látok okot arra, hogy le kellene cserélni” – nyilatkozta Bíró Zsolt, a Marosvásárhelyi Rádió magyar nyelvű híradójának felelős szerkesztője ugyanakkor elismerte, hogy tekintve Székelyudvarhely sajátos politikai helyzetét, időnként megfogalmazódtak a jelenlegi tudósító munkáját érő bírálatok, melyek szerint nem kellően tárgyilagosak a híranyagok. „A bírálatokkal nem értek egyet” – jelenti ki Bíró Zsolt. A tudósítócsere helyzetéről Birtalan azt nyilatkozta, hogy a probléma már korábban felmerült, őt csupán folyó év január 8-án nevezték ki az udvarhelyszéki RMDSZ megbízott elnökévé. Borbély Melinda, a Marosvásárhelyi Rádió igazgatóhelyettese az esetleges megválás okának a tudósítások tárgyilagosságát – pontosabban azok hiányát – nevezte meg. Megszüntetették a rádió Sajtóvadászat című műsorát. – Jelenleg 31 külső és belső munkatársa van a rádiónak. /Bálint István: Birtalan állást közvetít. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 20./

2009. március 11.

Megszüntette saját készítésű műsorait a székelyudvarhelyi Digital 3 Tv és a tulajdonát képező Csíki TV. Csíkszeredában ezzel csak hivatalossá tették a közel három hete tartó műsorszünetet, Székelyudvarhelyen viszont előzmények nélkül szűnt meg a saját műsor. A csíki és az udvarhelyi televíziók tulajdonosa, a Digital 3 Rt. szűkszavú közleményt juttatott el a sajtóhoz, amelyben a gazdasági válság okozta anyagi gondokkal magyarázza a saját műsorgyártás megszüntetését, a közleményt aláíró Dimény Zsolt ügyvezető és Asztalos Ágnes főszerkesztő nem elérhető. A Digital 3 Rt. többségi tulajdonosa, Ferenczy Károly, Verestóy Attila szenátor sógora keresi azokat a pénzügyi konstrukciókat, amellyel megmenthető lenne a két helyi stúdió. /Kovács Csaba: Csőd szélén a Digital 3 és a Csíki Tv. = Krónika (Kolozsvár), márc. 11./

2014. április 4.

Nőileg: bemutatják az erdélyi nők világát
Megszületett az erdélyi nők magazinja, Nőileg néven. Az önerőből, elszántságból és szenvedélyből megalkotott lap tartalma olyan űrt tölt be, amelyet a magyarországi női magazinok variációi még nem tudtak érinteni, ugyanis a Nőileget erdélyi nők írják az erdélyi nőknek – így mutatta be a szerkesztőség az első évfolyam első számát csütörtök délután a székelyudvarhelyi Gondűző Szállodában.
A nő teremtésének legendájával buzdította eredményes munkára a Nőileg szerkesztőségét Fincziski Andrea, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház művésze, aki átvette lapbemutató moderátori szerepét.
Sokkal több érzelem áll a Nőilegben – mondta el Sebestyén Kinga felelős kiadó, hozzátéve, a lap tartalma tükrözi azt, hogy miként látják az újságírók a körülöttük lévő világot. Hatalmas lelkesedéssel dolgozott a szerkesztőség összes tagja, szívüket-lelküket adták a minőségi tartalomba, emellett érzés kapcsolódik minden íráshoz, ugyanis mindegyik rovathoz hasonló felfogású újságírók csatlakoznak – magyarázta lelkesen a felelős kiadó.
Áttekinthető, ízléses köntösben, igényes fotókkal gazdagítva találkozhatnak Asztalos Ágnes, Barabás Blanka, Forró Gyöngyvér, Kovács Eszter, Lázár Emese, Lévai Barna, Magyari Tekla, Takáts D. Ágnes, Trella-Vásárhelyi Gyopár, Vetési Júlia és Visky Anna írásaival. A szerkesztőség tagjai egyenlő arányban képviselik Erdély régióit az ezentúl minden hónap első hétfőjén megjelenő hatvanoldalas magazinban, mely jelenleg tízezer példányban jelent meg.
Minél több téma bemutatása mellett céljuk volt, hogy közelebb kerüljenek az olvasókhoz, ezt a jövőben találkozókkal is fokoznák, valamint számos nyereménnyel – mondta el Jakab Ildikó értékesítési és marketingfelelős.
Az őket is érdeklő témákat ragadták meg, ezt több hónapos kialakítási folyamat előzte meg, hiszen fontos volt számukra az egyéni érdeklődés és a tartalom összehangolása, így a lapban nem találhatók átvett írások – részletezte Zörgő Noémi, a magazin főszerkesztője. A Farkas Boglárkával készített interjút ajánlotta az olvasók figyelmébe, emellett Dávid Botond székelyudvarhelyi fotográfussal, valamint a hónap pasijával, Bányai Kelemen Barna színművésszel készített interjút olvashatnak a lap hasábjain. A művészetek változatos világát mutatták be a lap Kultúrkoktél rovatában, és saját környezetük lelki oldalát érintették az Egyensúly rovatban. Nem csak a nőket érdekelheti a gasztronómia világa, a férfiak figyelmébe többek között a székelyudvarhelyi Pethő Étterem szeretett szakácsa, Manci néni által készített hagyományos húsvéti lakoma bemutatását ajánlotta a főszerkesztő.
Több oldalnyi színes ruhakölteménnyel kedveskedik a lap, a TrenDíva rovat külföldi, nyugati trendeket mutat be erdélyi fűszerezéssel, hazai divattervező gardróbjából meríthetnek ihletet az olvasók, de Kolozsvár utcáin sétáló hölgyek összeállításaival is megismerkedhetnek.
A mindennapi hősök bemutatására is törekednek: a Közelről rovat érzékeny és egyben nehéz témája a magazinnak, bizonyítva, hogy a nőiesség nemcsak könnyed hangulatú cikkekben összegezhető, hanem társadalmi kérdéseknek teret adva is, érintve a valós problémákat.
Hétfőtől az erdélyi nők felfedezhetik a Nőileg többi témáját is – hangzott el a bemutatón, kiegészítve: remélik, hogy az érzelem-teli, lelkes szerkesztőkhöz hasonló felfogású olvasóközönség csatlakozik.
Veres Réka. Székelyhon.ro

2014. augusztus 7.

Homoródmentén szervezik meg az Élő Erdély Egyesület diáktáborát
Homoródmentén szervezi meg második alkalommal az Erdély elvarázsol című diáktáborát az Élő Erdély Egyesület.
Az elsőt Csíkszeredában tartották tavaly, nagy sikerrel. Idén Homoródszenmártonba, a Dávid Ferenc Ifjúsági Központba várják azokat a fiatalokat, akik egy egyhetes, bentlakásos jellegű nyári tábor keretében megismerkednének a Homoródmente kulturális kincseivel, hagyományos életformáival. Az augusztus 26-31. között zajló tábor programját a tájegység jellegzetességeit, építészetét, hagyománykincsét, népművészetét, jellegzetes mesterségeit bemutató előadások, vetítések, kézműves- és alkotó tevékenységek, közösségi foglalkozások, barangolások, kerékpáros- és gyalogtúrák, néprajzi gyűjtés képezik. A táborba 24, 14 és 18 év közötti diákot várnak, itthonról és Magyarországról is lehet jelentkezni. Részletes információ és jelentkezési lap az [email protected] e-mail címen igényelhető.
Asztalos Ágnes, marosvasarhelyiradio.ro

2016. január 27.

Ismét menetelésre készülnek a székelyudvarhelyiek
Békés menetelésre szólítják fel a Facebook közösségi portálon eddig ismeretlen szervezők Székelyudvarhely békeszerető polgárait, ezúttal Szőke László újságíró hétvégi bántalmazása miatt.
„Azt hittük, hogy a Lőrincz Andor és társa megverése kapcsán szervezett november eleji menetelésnek pozitív hozadékai lesznek és az illetékes intézmények, hatóságok levonják majd a következtetéseket” – írják a felhívásban.
Nem így történt, újabb erőszakos bűncselekményre került sor a hétvégén a városban. Azokat várják a megmozdulásra, akiknek szintén elegük van a tehetetlen, korrupt rendőrökből, a tehetetlen városvezetésből, és az alvilághoz tartozó személyek tetteiből.
A vasárnapi menetelés útvonala még nem ismert, azt azelőtt egy nappal, január 30-án határozzák meg a szervezők.
Asztalos Ágnes
marosvasarhelyiradio.ro. Erdély.ma

2016. február 2.

Nyomdában a háromkötetes Székelyföld története
Az Erdélyi Múzeum Egyesület és a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének közös kiadásában, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum gondozásában megjelenő monografikus mű huszonhárom történész, régész szakember munkáját mintegy 2200 oldalon összegzi.
A Székelyföld múltját és történelmét bemutató – egyelőre ötezer példányban megjelenő – kötetek eladási ára egyenként 250 lej lesz. A hiánypótló mű megjelentetése még 2008-ban merült fel, Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester Sólyom László udvarhelyi látogatása alkalmából kérte az akkori Magyar köztársasági elnököt, hogy támogassa a Székelyföld történetének megírását.
A szerkesztői, szerzői csapat 2011-ben kezdett körvonalazódni, akkor dőlt el, hogy Egyed Ákos történész koordinálja majd a munkát. 2012-ben a Székelyföldi Tudományosság Székely Tudósok című konferencián Bunta Levente polgármester bejelentette, hogy elindult a monografikus mű megírása, szerkesztése. A szakemberek 3 évig dolgoztak a kiadványon, a tavaly egy tudományos konferencián, Székelyudvarhelyen az érdeklődők már a készülő monográfia tartalmával, szerkezetével, egyes fejezeteivel is megismerkedhettek.
A Székelyföld története című, nagy volumenű, háromkötetes történelmi monográfiára az előfizetés is lehetséges lesz, erről hamarosan további részletek olvashatók majd a Haáz Rezső Múzeum oldalán.
Asztalos Ágnes
marosvasarhelyiradio.ro. Erdély.ma

2016. július 19.

Egyre közelebb az álom megvalósulása: jövő tavasszal várhatóan felszentelhetik a décsfalvi templomot. A Bögöz községhez tartozó kis udvarhelyszéki falunak sosem volt temploma, bár története több száz évre nyúlik vissza. A 80 férőhelyes istenházát már befödték, és elkészült a harang is.
A közel 200 lelket számláló Décsfalva a 137-es megyei út mentén, a Nagy-Küküllő közelében terül el. Sokak szerint az egész országban az egyetlen olyan település, amelyiknek nincs temploma. Pedig neve már 1566-ban felbukkan a korabeli feljegyzésekben, sőt Orbán Balázs egy jóval korábbi dátumot is említ, ami szerinte Décsfalvához köthető. 150-200 évvel ezelőtt is legalább ennyien lakták, mint manapság, temploma mégsem volt soha.
Osztályteremben imádkoznak
A reformáció idején katolikusból reformátussá vált lakosság sokáig Agyagfalvára járt templomba, viszont néhány éve – amióta megszűnt a helyi iskola – egy osztályteremben tartják az istentiszteleteket. A helyiek elsüllyedt falurészről, annak templomáról mesélnek legendákat, Orbán Balázs nyomán Vofkori László is megemlíti az Utazások Székelyföldön című könyvében az egykori Sárdcs falut mint Décsfalva elődjét, amely lakói erkölcstelensége miatt elsüllyedt a Feneketlen tónak nevezett mocsaras területen, ezen a helyen ma is forrás buzog fel, és – a legenda szerint – még sokáig fel-felzúgtak az eltűnt falu harangjai.
2013-ban végre elkezdődött egy templom építésének megtervezése. 2014 májusában ünnepélyesen le is tették az alapkövet. Határidőnek 2017-et szabták meg, ezt tartani is tudják, mert nagyon jól haladnak a munkával – számolt be Farkas Mózes, Bögöz község polgármestere, aki egyébként egyik kezdeményezője is volt a megvalósításnak. A templomot ravatalozóval együtt tervezték, a temető közelében találtak neki helyet. Farkas Mózestől megtudtuk, hogy az agyagfalvi lelkészi hivatallal közösen nyújtott be pályázatot az illetékes minisztériumhoz a bögözi önkormányzat, amit meg is nyertek, így nagyobbrészt kormánypénzből, illetve helyi forrásokból és Hargita Megye Tanácsának többrendbeli támogatásából finanszírozzák a templom építését.
A hitélet fellendülését várják
A 80 férőhelyes egyházi épület terve a Székelyudvarhelyi Urban Design Kft.-nél készült, a beruházás összértéke 250 000 lej körül van.
– Az épületet már befedtük, a szigetelés és vakolás a következő lépés. Az ajtók és ablakok elkészítésére már szerződött a bögözi tanács, és a belső munkákat is elkezdik. A legfrissebb hír az, hogy megöntötték a harangot, mi megvásároltuk a felszereléshez szükséges alapanyagokat, szeptemberben a helyére is kerül, és az automatizálását is megoldjuk. Egy hónapon belül elkészül a kerítés, hogy megóvja az ősszel elültetett gyümölcsfákat, amelyek mind megfogantak. A megyei tanácsnál nyert pályázatnak köszönhetően a templom előtti teret már letérköveztük. Most már látszik, hogy a területnek gazdája van – foglalta össze a templomépítés aktuális állását Farkas Mózes. Décsfalva az agyagfalvi református egyházközséghez tartozik. Lakóinak lelkigondozását az ottani református lelkipásztor látja el. Fosztó József is elégedett az építkezés ütemével, a hitélet és a közösségi élet fellendülését várja a templom elkészültétől. Mint mondta, az elmúlt években már nem is jártak át Agyagfalvára a décsfalviak, és megjelentek a szekták a településen, ezen a helyzeten próbált változtatni azzal, hogy ő ment át a szomszéd faluba, és a megürült osztályteremben kéthetente találkozott a hívekkel.
– Számuk 130-ra tehető, ünnepnapokon 30-40-en vesznek részt az istentiszteleten – mondta a lelkész. Ha saját templomuk lesz, amit a közösségnek kell rendben tartania, és élettel megöltenie, hátha többen lesznek… – fejezte ki reményét Fosztó József.
Asztalos Ágnes
Hargita Népe (Csíkszereda)

2016. október 7.

Nem csak szakembereknek írt szakkönyvet Dósa Zoltán
Dósa Zoltán pszichológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kara székelyudvarhelyi tanszékvezetőjének legújabb, immár hetedik kötetét mutatták be szerda délután a székelyudvarhelyi városháza Szent István Termében. A szerző szerint laikusokhoz és szakemberekhez egyaránt szól a Biopóker, mely a megtévesztés különféle eszközeit szemlélteti az állat- és növényvilágon keresztül a teremtés koronájáig.
A telt házas, jó hangulatú bemutatón a szerzővel Asztalos Ágnes újságíró beszélgetett. Szerinte a hetedik könyv az előzők kvintesszenciája: amellett hogy szakkönyv a javából, olyan „dósazolis”, sztorizós is egy kicsit, könnyen olvasható, fogyasztható azok számára, akik szembe mernek nézni a blöffel.
„Az emberi kultúra mindenhol és minden időben elbír az őszinte kommunikáció mellett némi megtévesztő kommunikációt is” – vallja Dósa Zoltán. Bevallása szerint már tíz éve tervezi a könyv megírását, azóta gyűjti az olvasott és hallott, érdekesnek vélt történeteket, melyek közül némelyek forrására nem emlékszik már. A doktori cím megszerzése óta izgatja a megtévesztő viselkedés kutatása, hiszen véleménye szerint nagyon kevés szakirodalom jelent meg a témáról.
Az élővilág minden szintjén megtalálható a megtévesztő viselkedés, a mikroorganizmusoktól a fejlettebb fajokig. Még a táncoslegyek is blöffölnek annak érdekében, hogy átörökítsék genetikai állományukat. A könyvben érdekes példákon keresztül mutatja be a manipulációt, a történetekben akár magára is ismerhet az olvasó, és tanulságosak is lehetnek számára.
A fejezeteket nem kell feltétlenül sorban olvasni, önállóan is megállják helyüket, hiszen az emberi viselkedés egy-egy szeletén keresztül mutatják be a blöfföt: sportban, divatban, párkapcsolatban, oktatásban, háborúban.
„Alig-alig érdekel a divat, azonban annyira érdekes a szociológiája, hogy fontosnak láttam foglalkozni vele” – magyarázta Dósa. Gyakorlatilag a huszadik század forradalmasította a divatot. Korábban az alsóbb rétegek megpróbálták utánozni az arisztokráciát, akkor alakult ki a sznobizmus. Manapság azonban annyira gyorsan változik a divat, hogy már nem gazdaságos sznobnak lenni, sőt vannak olyan státusjavak, amelyeket egyszerűen nem éri meg leutánozni.
„Minden nő, aki erre az alkalomra kisminkelte magát, blöfföl” – pirított a hölgyekre. A férfiaknak vannak nagyon őszinte jelzéseik: Udvarhelyen azok, akik a város utcáin négykerék-meghajtású terepjáróval közlekednek, azt mutatják, hogy jól szituáltak, megengedhetik ezt maguknak, és erre a nők buknak – véli a szerző. Ezzel szemben ők sokkal többet manipulálnak ruházatukkal, sminkjükkel, magas sarkú cipőjükkel. Meggyőződése, hogy egy párkapcsolatban mindig a nő választ, mivel sokkal nagyobb áldozatot vállal, hiszen az utódgondozás szinte teljesen őt terheli.
Az ember egyik legfontosabb tevékenysége, hogy őrizze egójának épségét, hiszen mindenkinek az a jó, ha az nem sérül. Önmegtévesztéssel védekezünk, nem akarjuk észrevenni, ha becsapnak, ugyanakkor kegyes hazugsággal éljük mindennapjainkat: „Jaj, de örülök, hogy látlak! Na, vajon?” – tette fel a kérdést a szerző.
A megtévesztő viselkedés gyermekkorban elég hosszas fejlődés eredménye, általában akkor kezdődik, amikor a gyerek rájön arra, hogy a jó szándék nem mindig a mennybe vezet, vezethet a pokolba is. Körülbelül négyéves korukban kezdik megérteni, hogy más ember ugyanarról a dologról másképp gondolkodik: ezzel kezdetét veszi mások manipulációja. A megtévesztésnek van egy vékony, tanítható része is, azonban sajnos az iskola nem tanít meg arra, hogyan vegyük észre az erre utaló jeleket.
„A Biopóker olvasóinak nem ígérem, hogy jobban kiszűrik a csalókat vagy jobb csalók lesznek, csupán annyiban segíthet, hogy az elég súlyos könyv fegyverként is használható” – viccelődött egy moderátori kérdésre válaszolva. Miért Biopóker? A pókerben minden megengedett, sőt az nyer, aki jobban blöfföl. Az élővilág minden szintjén működik a blöff – válaszolta meg a könyv címválasztásával kapcsolatos kérdést.
Dósa Ildikó Székelyhon.ro |

2017. május 15.

Debütált a bivalyos szekér
Márta és Márton voltak idén a borús időben, de nem borús hangulatban megtartott Szejke-fesztivál sztárjai. A Malomfalva mellett nevelt két bivaly végre beérett a feladatra, és sikerült velük megidézni a múltat: hétvégén, akárcsak egykor, bivaly vontatta borvizesszekér járt Székelyudvarhely utcáin. Vizet is hordott, de főleg nézőket toborzott a nagy múltú népi seregszemlére.
Ötvenegyedik alkalommal rendezték meg a Szejke Népzene- és Néptánc-fesztivált, bár a kedvezőtlen idő miatt nem a megszokott helyszínen, a szejkefürdői szabadtéri színpadon, hanem a Művelődési Ház nagytermében tartották meg az ünnepi gálaműsort vasárnap délután. Az intézmény hagyományos rendezvényén az országban élő kisebbségek mutatják be táncaikat, dalaikat, népszokásaikat. Idén 13 csoportot hívott meg a szervező, bolgárokat, ruszinokat, szászokat, szerbeket, ukránokat, görögöket, mellettük több székely néptáncegyüttes (Oroszhegyről, Zetelakáról, Alsósófalváról, Csíkszeredából és Székelyudvarhelyről) is részt vett a fesztiválon. Végül a Kalyna nevű ukrán együttes nem érkezett meg, de a többiek, kiegészülve Vrencsán Anitával és Vaszi Leventével, a Fölszállott a páva tehetségkutató korábbi díjazottjaival, forró hangulatot teremtettek a nagyszínpadon. Ezt megelőzően szombaton már volt alkalmunk összeismerkedni a fesztivál vendégeinek, hiszen a Művelődési Házban este nemzetközi táncházat szerveztek számukra. Ugyancsak szombaton mutatkozott be a nagyközönség előtt Márta és Márton. Mi is megírtuk korábban, hogy Sinka Arnold önkormányzati képviselő kezdeményezésére felelevenedik Udvarhely múltjának egy szelete: a bivalyok vontatta szekér, amellyel cserép-, később műanyag korsókban hordták be a „szejke-vizet” a városba. A bivalyok helyét később traktor vette át, aztán a 80-as években meg is szűnt az egyedi szolgáltatás. Márta és Márton, a bivalypár Nyikómalomfalva mellett nevelkedett, és hosszas idomításnak köszönhetően debütálhatott a hétvégén a régi mintájára elkészült szekeret húzva, amelyen – természetesen – cserépkorsókban szejkei borvíz volt. Jól vizsgáztak a Magyari Imre keze alól kikerült jószágok, vasárnap kora reggel vezetésükkel még sikerült megtartani a hagyományos ünnepi felvonulást, népviseleti parádét is, a fesztivál résztvevői a Tábor lakótelepen, a Városháza és a Művelődési Ház előtt nyújtottak ízelítőt műsorukból. A bivalyos szekeret – a városlakók nagy tetszésére – ünneplő ruhába öltözött malomfalvi fiatalemberek vezették fel. Úgy tudjuk, hogy legközelebb, a május 26.–június 2. között zajló Udvarhely Napok részeként jelentkező I. Legendárium Karneválon láthatjuk Mártát, Mártont és a múlt századi szokást felidéző borvizesszekeret.
Asztalos Ágnes / Hargita Népe (Csíkszereda)



lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998